Tejpor

A tejcsokoládé szócikkünkben már szó esett a tejpor történetéről, azonban úgy gondoltuk, hogy mivel olyan fontos összetevő, megérdemel egy külön bejegyzést.

Az 1800-as években járunk, amikor felütötte a fejét egy korábban nem létező probléma szerte a világon. Az egyik legnagyobb ütemben fejlődő város akkoriban New York volt. Lakossága az 1800-as 60 ezer főről félmillióra emelkedik 1850-re, és a folyamat csak tovább gyorsul.

Azokban az években egyre nagyobb problémát jelentett a csecsemőhalandóság. A városok ugrás szerű terjeszkedésével ugyanis kiszorultak a tehenészetek távolabbi, külsőbb területekre. Ez természetesen manapság is így van, azonban a mai modern eszközök nélkül szinte lehetetlen volt eljuttatni mindenhová a friss tejet. Anyatej hiányában a csecsemőknek a tehéntej jelentette a tápanyagot, de ehhez sok helyen nem lehetett hozzájutni. A szeszfőzdék rájöttek, hogy az alkoholgyártás melléktermékeként létrejövő gabonamaradványokkal fenn tudnak tartani tehenészeteket, azonban ez a tápanyag szánalmasan kevésnek bizonyult a tehenek számára... Szerencsétlen éhező tehenek olyan silány minőségű híg, ráadásul halványkék (!) tejet adtak, hogy az ránézésre is fogyaszthatatlan volt. A még nagyobb probléma akkor jött létre, amikor a vállalkozók liszttel, keményítővel és gipsszel (igen, jól olvassák) sűrítették be a tejet és adták el. Hogy ez milyen egészségügyi problémákat okozott szerintem mindenki el tudja képzelni. Becslések szerint legalább 8 ezer gyermek halt bele évente a felelőtlenségbe, amíg ki nem robbant a nagy „mosléktej-botrány”. Ez megfékezte a silány tej árusítását azonban az eredeti probléma még mindig fenn állt.

Ekkor lép a képbe egy Samuel R. Percy nevű vegyész-orvos, aki számos találmánya mellett sikeresen kidolgozta a hőmérsékletre érzékeny, folyékony halmazállapotú anyagok szárítására és tartósítására alkalmas porlasztva szárítás eljárását. A porlasztófej egészen apró cseppekre bontja a folyadékot, amely meleg levegő hatására azonnal elveszíti a nedvességtartalmát amiből így száraz tejpor lesz. Víz hozzáadásával ez a folyamat visszafordítható. Az első hűtőgépek megjelenéséig ez a módszer sok százezer ember életét könnyítette, sőt, talán meg is mentette.

Percy 1872. április 9-én szabadalmaztatja a tejpor előállításának módszerét.